Pár évvel ezelőtt véletlenül rákattintottam egy magyarországi íjkészítő mester, Grózer Csaba honlapjára (www.grozerarchery.com). Először csak kíváncsian nézegettem, hogy milyen sokféle íj létezik, aztán kedvet kaptam arra is, hogy kipróbáljam őket.
Először egy egyszerűbb szkíta íjat vettem, és amikor rájöttem, hogy roppant tetszik a lődözés (és megbolondítottam pár embert a környezetemből is), sor került egy szebb és erősebb, Kassai Lajos műhelyből származó, késői avar íj megvásárlására. Laci kapta a születésnapjára, de amióta kipróbáltam, nekem is valami hasonlóra fáj a fogam.
Az íjászat több szempontból is kellemes időtöltés: aki nem próbálta, nem tudja, milyen jó érzés lőni, valósággal felborzolja az érzékeidet. Hacsak nem a szomszéd tyúkjaira (esetleg a szomszédra magára) akarunk vadászni, ki kell menni erdőbe, mezőre. Így jó ürügy a kirándulásra is.
Első "fertőzötteink" egyike Gyöngyi, aki nagyon szeret kirándulni és az íjászatot is megkedvelte. Fényképem sajnos nincs róla akció közben. Legutolsó sikerélményünk Péter, aki amúgyis él-hal a fegyverekért, és aki első pillanattól fogva kiválóan célzott. Péter az Európában elterjedt fogással lő, a húrfeszítéshez 3 ujjat használ. Én is így szoktam.
Először egy egyszerűbb szkíta íjat vettem, és amikor rájöttem, hogy roppant tetszik a lődözés (és megbolondítottam pár embert a környezetemből is), sor került egy szebb és erősebb, Kassai Lajos műhelyből származó, késői avar íj megvásárlására. Laci kapta a születésnapjára, de amióta kipróbáltam, nekem is valami hasonlóra fáj a fogam.
Az íjászat több szempontból is kellemes időtöltés: aki nem próbálta, nem tudja, milyen jó érzés lőni, valósággal felborzolja az érzékeidet. Hacsak nem a szomszéd tyúkjaira (esetleg a szomszédra magára) akarunk vadászni, ki kell menni erdőbe, mezőre. Így jó ürügy a kirándulásra is.
Első "fertőzötteink" egyike Gyöngyi, aki nagyon szeret kirándulni és az íjászatot is megkedvelte. Fényképem sajnos nincs róla akció közben. Legutolsó sikerélményünk Péter, aki amúgyis él-hal a fegyverekért, és aki első pillanattól fogva kiválóan célzott. Péter az Európában elterjedt fogással lő, a húrfeszítéshez 3 ujjat használ. Én is így szoktam.
Laci is nagyon jól céloz, de ő ázsiai, mongol stílusban feszíti a húrt, a hüvelyujjával. Ezzel a módszerrel sokkal több nyilat lehet célba juttatni, sokkal kevesebb idő alatt.
A legjobb nyilak fából készülnek és folyamatosan kell őket pótolni, mert törnek, csorbulnak. Nemrég vettünk néhány karbonszálas nyilat, nagyon könnyűek és szépen repülnek, de a jövőben valahogy mégis a fa nyílvesszőknél maradunk. Készítik őket alumíniumból is, ezeknek egyetlen nagy hibája, hogy ha kőbe-fába ütköznek és elgörbülnek, már nem arra repülnek, amerre kell.
